PHP Classes
elePHPant
Icontem

File: etc/hu.txt

Recommend this page to a friend!
  Classes of AccountKiller  >  PHP Text Language Detection Library  >  etc/hu.txt  >  Download  
File: etc/hu.txt
Role: Documentation
Content type: text/plain
Description: Documentation
Class: PHP Text Language Detection Library
Detect the language of a given text string
Author: By
Last change:
Date: 11 months ago
Size: 13,329 bytes
 

Contents

Class file image Download
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Bevezet?

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenl? és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legf?bb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggy?z?dése szabad lesz,

Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végs? szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,

Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejez?désének el?mozdítása,

Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvet? emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és n?k egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy el?segítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,

Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttm?ködve biztosítják az emberi jogok és alapvet? szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,

Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelent?sége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából

a közgy?lés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát

mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem el?tt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján el?mozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történ? általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.
1. cikk

Minden. emberi lény szabadon születik és egyenl? méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
2. cikk

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illet? ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
3. cikk

Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
4. cikk

Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.
5. cikk

Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
6. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
7. cikk

A törvény el?tt mindenki egyenl? és minden megkülönböztetés nélkül joga van a t?rvény egyenl? védelméhez. Mindenkinek joga van egyenl? védelemhez a jelen Nyilatkozatot sért? minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
8. cikk

Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvet? jogokat sért? eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
9. cikk

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, ?rizetbe venni vagy szám?zni.
10. cikk

Minden személynek teljesen egyenl? joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és k?telezettségei fel?l, másrészt minden ellene emelt b?nügyi vád megalapozottsága fel?l.
11. cikk

1. Minden büntetend? cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg b?n?sségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.

2. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetend? cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetend? cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.
12. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
13. cikk

1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.

2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
14. cikk

1. Minden személynek joga van az üldözés el?l más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.

2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges b?ncselekmény miatti. kell?képpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.
15. cikk

1. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.

2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.
16. cikk

1. Mind a férfinak, mind a n?nek a házasságra érett kor elérését?l kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a n?nek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenl? jogai vannak.

2. Házasságot csak a jövend? házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.

3. A család a társadalom természetes és alapvet? alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.
17. cikk

1. Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.

2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggy?z?dés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggy?z?désnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság el?tt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
19. cikk

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
20. cikk

1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.

2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre k?telezni.
21. cikk

1. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képvisel?i útján való részvételhez.

2. Minden személynek egyenl? feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.

3. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenl? szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenérték?en biztosító eljárás alapján id?szakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.
22. cikk

Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok er?feszítései és a nemzetközi együttm?ködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági er?forrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejl?déséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
23. cikk

1. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégít? munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.

2. Az egyenl? munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenl? bérhez van joga.

3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégít? fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelel? létet biztosít és amelyet megfelel? esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.

4. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad id?höz, nevezetesen a munka id?tartamának ésszer? korlátozásához, valamint az id?szakonkénti fizetett szabadsághoz.
24. cikk

Minden személynek joga van a pihenésre és szabadid?re, beleértve a munkaid? ésszer? korlátozását és az id?szakos fizetett szabadságot.
25. cikk

1. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.

2. Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.
26. cikk

1. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvet? oktatást illet?en, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelez?. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a fels?bb tanulmányokra való felvételnek mindenki el?tt -érdeméhez képest- egyenl? feltételek mellett nyitva kell állnia.

2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvet? szabadságok tiszteletbentartásának meger?sítésére kell irányulnia. A nevelésnek el? kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejl?dését.

3. A szül?ket els?bbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.
27. cikk

1. Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a m?vészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.

2. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és m?vészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
28. cikk

Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.
29. cikk

1. A személynek k?telességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejl?dése.

2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a t?rvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.

3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.
30. cikk

A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhet? úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.